Magyar szerkezettár

fajta/bámul

→ fajta ⊕ /[Hyph:Slash] ⊕ bá ⊕ birtokos személyjel ⊕ -ul/-ül

fajta

I. fn

1. biol a fajon belüli, termesztés, tenyésztés útján létrejött kisebb csoport (cultivar). a ló fajtái.

2. embereknek bizonyos (rokonsági) kötelékek alapján összetartozó közössége. ő is a mi fajtánk. | ▸ az emberi fajta

3. azonos jellegű dolgoknak, jelenségeknek a többitől járulékos vonásaiban különböző osztálya, csoportja. a bor fajtái.

4. valamilyen fajtát (jellegzetesen) képviselő egyed. az apja fajtája.

II. mn <a megnevezett> fajtájú; -féle. jámbor fajta tehén.

[↔faj ]

/[Hyph:Slash]

bá¹

fn nép biz

<névvel együtt:> bátya, bácsi. pista bá.

[←bá(tya), bá(csi) ]

bá²

I. isz <bárgyú csodálkozás gúnyolására.> bá, mit bámulsz?!

II. fn ▸ se bű, se bá

[hangut-hangf]

birtokos személyjel cxn a birtokos személyét és számát jelző jel;

-ul/-ül

____________________

kap

ts (és tn) ige

1. valamit adnak neki, és így az az övé lesz, ill. részesül benne. ajándékot kap; előleget kap (valamire); ajándékba kapta; időt kap (valamire); ▸ szobrot kap ▸ hangot kap valami | ▸ valamennyit egy, két hónapot, évet kap

2. valami eljut hozzá, amit küldtek neki. levelet kap; ▸ kézhez kap valamit ▸ labdát kap | <közlést, utasítást> tudtára adnak. parancsot kap valamire; azt a feladatot kapta, hogy ... | valamit megtud, megtapasztal. valamiből ízelítőt kap.

3. valamilyen hatás éri. fényt kap. | (t. n. is ) biz <kif-ekben:> (büntetésül) megverik, megszidják stb. verést kap; majd kapsz ezért (a fenekedre)! | ▸ ütést, rúgást kap | < (gyak. terpeszkedő) kif-ekben:> kezelésére valamilyen eljárást alkalmaznak. permetezést kap ( helyesebben: permetezik).

4. <az erd. m-ban:> talál, észrevesz, meglel valakit, valamit. sehol nem kapta a kulcsot. | sikerül találnia valamit, amit vásárolna, ill. (pénzért) igénybe akar venni. már kapni epret; nem kaptam taxit.

5. vmely eljárás eredményeként valamihez jut. ha a 10-et osztjuk 3-mal, törtet kapunk.

6. <betegséget> szerez, az lesz úrrá rajta. náthát kaptam. | <érzelem, indulat> erőt vesz rajta. dührohamot kap; ▸ kedvet kap valamire

7. hirtelen megfog, megmarkol, átkarol valakit, valamit. derékon kap valakit. | ▸ szájába, foga közé kap valamit | ▸ puskavégre kap valakit, valamit

8. hirtelen fölemel. vállára kapta a zsákot. | ▸ magára kap valamit | ▸ kapja magát | vmerre hirtelen elfordít. balra kapta a fejét.

9. véletlenül, váratlanul vhol ott talál, ott ér valakit, valamit. a mezőn kapott bennünket az eső. | ▸ valamin kap valakit ▸ azon kapja magát, hogy

10. tn hirtelen vhova nyúl. a szívéhez kapott. | tn ▸ valamibe kap | tn ▸ valakinek a szavába kap | tn ▸ észbe kap

11. tn ▸ valamibe kap hol ebbe, hol abba kap.

12. tn nép utazás végett hirtelen fellép, felugrik valamire. lóra kap.

13. tn <kif-ekben.> ▸ valamire kap a) irod lábra áll; b) meggyógyul; c) ismét kedvező helyzetbe jut; d) gyak. pejor elterjed, elharapódzik; ▸ kaszára, kapára kap ▸ kapva kap két kézzel kap valamin

14. tn nép vhova odaszokik. a vetésre kaptak a tyúkok. | rákap valakire. nagyon az apjukra kaptak a gyerekek.

[?hangut ]

____________________

borjú

fn nép bornyú

1. fiatal szarvasmarha, ill. más nagyobb (páros ujjú kérődző) állat kicsinye. szopós borjú; az őz borja.

2. kat rég szögletes katonai hátitáska. ▸ eldől benne a borjú ▸ ki fia, borja!

[ tör ]

____________________

új

I. mn

1. rövid idő óta meglevő, nem régi. új ház, divat. | idei termésű. új búza.

2. használatlan, viseletlen. új ruha, cipő.

3. aki rövid idő óta van mostani minőségében, állapotában. új házas, munkatárs.

4. az eddigit felváltó másik. új év, korszak, helyzet.

5. az eddigihez többletként járuló, további. újabb győzelmek; új meg új szenvedés. | következő, a közelelebbi. kitűzték az új tárgyalást.

6. eddig nem ismert. új élmények.

II. fn

1. új dolog, esemény, jelenség. minden újnak híve.

2. nép az új termés. kitart a kenyér az újig.

[ fgr ]

____________________

(mássalhangzóval kezdődő szó előtt) ( a )

I. fn-i mut névm

II. határozott névelő

[ fgr ]

____________________

mint¹

hsz vál

I. kérdő

1. milyen módon? mint történt a dolog?

2. milyen állapotban? hogy s mint vagy?

3. rég <felkiáltásban:> mennyire! mint sajnálom!

II. von amint, ahogy. köszönt, mint illik. | <kérdő alakú ált névm-sal v. hsz-val együtt, kül. közmondásokban:> amint. ki mint vet, úgy arat.

[←mi² ]

mint²

ksz

1. <hasonlóságot, egyezést kifejező összetett m mellékm-ának bevezetésére.> olyan, mint a többi. | <fokozást v. ritk. lefokozást tartalmazó hasonlításban.> úgy fut, mint a nyúl.

2. <fokozati különbséget kifejező hasonlításban, kf után.> jobban fáj, mint tegnap. | ▸ több mint több mint egy éve. | <különbözőséget kifejező alapfokú htl névm v. htl hsz után.> más, mint ...; másképp, mint ...

3. <szembeállításban, gyak. inkább hsz-val.> inkább ma, mint holnap. | mintsem, semhogy. inkább felírom, mint hogy elfelejtsem. | ▸ nem annyira , mint inkább nem annyira szereti, mint sajnálja.

4. <azonosítást kifejező mellékm kapcsolására.> ugyanaz érdekli őt is, mint engem. | <nyomatékos állítást kifejező m-ban, tagadás v. kérdés után.> nem más, mint ...; nincs más hátra, mint ...; mi más, mint ...

5. <kapcsolatos ksz-szerű szerepben:> a szóban forgó(k)hoz hasonlóan, valamint. én is megijedtem, mint mindenki más.

6. <állapothat kapcsolására:> a megnevezett minőségben, valamiként. mint öreg ember tért haza; ▸ valaki, valami mint olyan ilyen az erkölcs mint olyan.

7. <kifejtés, felsorolás bevezető szavaként.> a vándormadarak, mint (például) a gólya, a fecske ...; ▸ mint ahogy ha megígérte, mint ahogy megígérte, akkor ...

8. ▸ nap mint nap

[←mint¹ ]

..........

amint

I. von hsz

1. amely módon v. állapotban. úgy maradt, amint volt. | <nem valódi alárendelésben, vmely kiegészítő megjegyzés bevezetésére.> amint mondják, nagy tél lesz.

2. a megjelölt körülmény következtében v. arányában. amint sötétedett, bezárkóztunk.

II. ksz

1. mialatt, amíg.

2. amely időpontban v. rögtön utána; mihelyt. amint elkészülsz, szólj!

A nyelv valójában nem szavakból, hanem szerkezetekből áll, nem szavak sora, hanem szerkezetek szövedéke. Innen ered a projekt alapgondolata, hogy talán nem is a szavakat érdemes számbavenni (vö: „szótár”), hanem a szerkezeteket. Erre tesz kísérletet a Magyar szerkezettár. A projekt eredményeként egy szabadon hozzáférhető és használható online adatbázis jön létre, melynek első verziója próbálható ki ezen az oldalon.

A projektben használt konstrukciós nyelvtani keretben (1) az egyes szavak is egyszerű szerkezeteknek tekinthetők, (2) szerkezetek az absztrakt nyelvtani szabályok (pl. jelző + főnév), és (3) szerkezetek a köztes formulák is, amelyekben fix elemek és kitöltendő helyek is vannak. Mindezeket magába foglalva egy szerkezettár a nyelv egészéről tud képet adni, egyesítve a szótárt és a nyelvtant. A bemutatón elhangzott előadás itt tekinthető meg, és elérhető külön a diasor is.

PÉLDÁK #1

asztal (szótár)
asztalos (szótár)
asztalokra (toldalékolt, 3 konstrukció)
faasztal (összetett, 2 konstrukció)
asztalfiókba (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
fehér asztal (szótár, többszavas, folytonos)
sárga asztal (azonos forma, 2 konstrukció)
fehér asztal mellett (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)

PÉLDÁK #2

avokádó (van/van, azonos, nagy)
fűbe harap (nincs/van, konstrukció)
fűbe (nincs/van, 2 konstrukció, -ba/-be)
fű (van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
aki fűbe harap (nincs/van, szöveg részeként)
nem harapott fűbe (nincs/van, ragozva, más szórenddel)
füvet harap (nincs/van, 3 konstrukció)

PÉLDÁK #3

a tanár részt vesz az akcióban (igés konstrukció)
a tanár kenyeret vesz az üzletben (azonos forma)

alapító tag – okos gyerek

az alapító tag részt vesz az akcióban (két többszavas konstrukció)
az okos gyerek részt vesz az akcióban (egy többszavas konstrukció)

a tanár részt vett az akcióban (múlt idő)
a tanár vesz részt az akcióban (szórend)
a tanár vesz az akcióban részt (szórend)
a tanár részt vesz a munkában (más elem)
a tanár kollégáival részt vesz az akcióban (plusz bővítmény)

PÉLDÁK #4